Az utóbbi évtizedekben az ökológiai kutatásokban egyre nagyobb jelentőséget tulajdonítanak a természettel együtt élő, a helyi ökoszisztéma-szolgáltatásokat használó szakemberek ökológiai tudásának. A tudósok a kutatások előrehaladtával csak az utóbbi évtizedben ismerték fel, hogy a halászok ökológiai tudásához hasonlóan a szabadidős horgászok helyi ökológiai ismeretei is világszerte hozzájárulhatnak a vizes élőhelyek megőrzéséhez és az azokon végzett tudományos kutatásokhoz. Magyarországon a regisztrált horgászok száma nemrég átlépte az 1.000.000 főt, ennek megfelelően hazánkban is a horgászok az egyik legfőbb felhasználói a vizeinket érintő ökoszisztéma-szolgáltatásoknak. Az epizódban Lukács Balázs András és Löki Viktor a magyar horgászokkal kapcsolatos eddigi legfontosabb kutatásaikat összegzik, és bemutatják nemrég indult citizen science projektjüket, a Tudós Horgászt.

A projekt egy mobilalkalmazás és honlap segítségével közösségi adatgyűjtést kezdeményez nem kizárólagosan, de elsősorban magyar szabadidős horgászok bevonásával. Az adatgyűjtés egyik fő célja felmérni, milyen mértékben érintettek a hazai vizek az algavirágzással, a kutatók ennek segítségével szeretnék alaposabban megérteni, hogy az algavirágzás mikor, hol, és milyen tényezők együttállása esetén alakul ki. A projekt során ezen kívül a horgászok által potenciálisan megfigyelt, felszíni vizeink minőségéhez köthető, elsősorban száliens és/vagy adventív élőlények elterjedéséről is történik adatgyűjtés. A magyar horgászokat érintő párbeszéddel, a horgászok ökológiai tudásával a kutatócsoport 2020 óta foglalkozik; céljuk a jövőben is a horgászok ökológiai tudásának és percepcióinak az alaposabb megismerése, illetve hogy párbeszéd induljon el a horgászokkal a felszíni vizeinket érintő legfontosabb ökológiai kérdésekben.

A podcast résztvevői:

Dr. Lukács Balázs András, a HUN REN Vízi Ökológiai Intézet Vizes Élőhelyek Funkcionális Ökológiai Kutatócsoport vezetője

Dr. Löki Viktor, a HUN REN Vízi Ökológiai Intézet Vizes Élőhelyek Funkcionális Ökológiai Kutatócsoport tudományos munkatársa

Takács Ádám, szerkesztő-riporter

Utazást teszünk a városökológia izgalmas világába, ahol megtudhatjuk, hogyan hat az urbanizáció, az intenzív használat és az élettelen környezeti tényezők átalakítása a körülöttünk lévő élővilágra, és a településeink biodiverzitására. Betekinthetünk abba a Kárpát-medencére kiterjedő kutatásba is, amelyben több élőlénycsoportot vizsgálva a kutatók felmérték a biodiverzitást számos faluban. Szó esik arról, hogy milyen madarak és más különleges fajok jelenléte mutatja a települések jó ökológiai állapotát, és hogyan különbözik egymástól sokféleség szempontjából a falvak szegélye és központja. Az epizódban gyakorlati megoldásokat is említünk a fenntarthatóbb és biodiverzitásban gazdagabb környezetünk megvalósítására.

A podcast résztvevői:

Szitár Katalin PhD, tudományos munkatárs, Lendület Táj-, és Természetvédelmi Ökológiai Kutatócsoport

Lakatos Tamás, tudományos segédmunkatárs, Lendület Táj-, és Természetvédelmi Ökológiai Kutatócsoport

Takács Ádám, szerkesztő-riporter

A "stratégia" szóról először valószínűleg mindenkinek a háborús vagy gazdasági stratégiák, esetleg a stratégiai játékok jutnak eszébe. A növények nem szőnek terveket, nem játszanak játékokat, de miközben a túlélésért küzdenek ők is különböző stratégiákat követnek. Esetükben stratégiának a rendszeresen együtt előforduló tulajdonságokat nevezik. Ahogy egy jól megtervezett játékban, a növények közti versengésben sincs egyetlen, mindig nyerő stratégia. Éppen ennek – hogy nem lehet egyszerre mindenben legjobbnak lenni – köszönhető a növényvilág változatossága.

A beszélgetésben azt járjuk körül, hogy milyen tulajdonságokat érdemes megmérni, ha meg akarjuk érteni a növények alkalmazkodási stratégiáit, milyen korlátai vannak az alkalmazkodásnak és melyik környezetben melyik stratégia a sikeres.

A podcast résztvevői: Dr. Botta-Dukát Zoltán, az MTA doktora, a Durva-léptékű Vegetációökológiai Kutatócsoport vezetője

Takács Ádám - szerkesztő-riporter

Aki látta a Vizipók, csodapók című rajzfilmet, tudja, hogy milyen színes a víz alatti világ! Köztük most elsősorban makroszkopikus vízi gerinctelenekről lesz szó, amelyek közül sokan ismerhetik a víz felett repülő kérészeket, a vízinövényen pihenő szitakötőket, vagy éppen a víz felszínén szaladgáló molnárkákat. Fény derül arra, hogy ezeknek az állatoknak milyen szerepük van a vízben, hogyan kell őket vizsgálni, hogy segítenek minket abban, hogy értékelhessük egy víz ökológiai állapotát. Bepillanthatunk a makroszkopikus vízi gerinctelen kutatások mindennapjaiba és még betekintést kaphatunk a terepi vizsgálatok gyakorlati oldalába is. Irány a víz!

A podcast résztvevői:

Dr. Boda Pál - a HUN-REN Vízi Ökológiai Kutatóközpont kutatója, a Makroszkopikus Vízi Gerinctelen Kutatócsoport vezetője

Takács Ádám - szerkesztő-riporter

A magok kulcsszerepet töltenek be a növények életében - lehetővé teszik, hogy a növények túléljék a kedvezőtlen időszakokat és biztosítják a térbeli terjedést, az új élőhelyek meghódítását. A magok ökológiai szerepének megismerésével jobban megérthetjük a növényközösségek működését és hatékonyabban tudjuk védeni és helyreállítani a természetes élőhelyeket. A podcast adásban a magökológiáról és a téma természetvédelmi jelentőségéről beszélgetünk, és bemutatunk érdekes rekordokat, meglepő jelenségeket a magok világából. Emellett megmutatjuk, hogy a magökológia sokkal inkább kötődik a mindennapi életünkhöz, mint azt gondolnánk.

A podcast résztvevői:

Dr. Valkó Orsolya, a 'Lendület' Vegetáció és Magbank Dinamikai Kutatócsoport vezetője, HUN-REN ÖK ÖBI

Takács Ádám, szerkesztő-riporter

Ebben az epizódban azokról az idegesítően zümmögő vérszívókról lesz szó, akik nyári estéken nem hagynak minket aludni. Óriási tévedésben van azonban az, aki azt hiszi, a szúnyogokról ennél többet nem érdemes tudni. Ezek az állatok ugyanis nem csak jóléti vagy járványügyi szempontokból érdekesek, de a táplálékhálózatokban megjelenő szerepük miatt is kiemelkedően fontosak. Éppen ezért foglalkozik velük a HUN-REN Ökológiai Kutatóközpontban egy egész kutatócsoport, sőt, több ezer önkéntes az ország minden táján. Hallgasd meg az epizódot és tudj meg még többet a szúnyogok terjesztette trópusi betegségekről, a mesterséges intelligenciával kutatott zümmögő-duettekről és a hatékony szúnyogirtás lehetőségeiről is!

A podcast résztvevői:

Dr. Garamszegi László Zsolt - az MTA doktora, a HUN-REN Ökológiai Kutatóközpont főigazgatója, az Evolúciós Ökológiai Kutatócsoport vezetője

Takács Ádám - szerkesztő-riporter

Hogyan lehet összeegyeztetni a gazdasági, védelmi és közjóléti funkciók biztosítását a hazai erdőkben? Milyen tájszerkezetben valósítható meg az erdők teljes felhagyása, a természetvédelmi célú erdőkezelés, a természetközeli erdőgazdálkodás és az intenzív faanyagtermelés? Mi a jövője Magyarországon az ökológiailag fenntartható erdőgazdálkodásnak? Milyen háttérvizsgálatokkal tud hozzájárulni ezekhez a társadalmi elvárásokhoz az erdőökológus kutató? Ezekről a kérdésekről beszélgettünk Ódor Péter erdőökológussal, a HUN-REN Ökológiai Kutatóközpont tudományos tanácsadójával.

A beszélgetés résztvevői:

Dr. Ódor Péter, az MTA doktora, az Ökológiai és Botanikai Intézet igazgatója

Takács Ádám szerkesztő-műsorvezető

Négy évtized után 2012-ben figyeltük meg a dunavirág (Ephoron virgo) első nagy, milliós rajzását több Duna menti településen, például Tahitótfalu, Pócsmegyer, Budapest, Vác és Göd területén. 2013. augusztus 19-én ismét megindult a tömegrajzás csodálatos jelensége Tahitótfalunál, a Tildy Zoltán hídnál, valamint sok további Duna-parti helyszínen. Tulajdonképpen a teljes hazai Duna-szakaszon észlelték-e kérészek rajzását Bajától a Szigetközig, sőt a III. Nemzetközi Duna-expedíció (JDS3, 2013) kutatói ausztriai, szerb és román folyószakaszokon is találkoztak e vízirovarok tömeges megjelenésével. A dunavirág tömegrajzásai azóta is évről-évre megjelentek, így a természeti csodák iránt érdeklődők a tiszavirág mellett egy másik kérészfaj a dunavirág csodálatos röptében is gyönyörködhetnek.

Már 2012-ben elkezdtük tudományos szempontból vizsgálni a fajt, így a korábbi tiszavirágos kutatásaink nyomdokain tovább haladva számos világraszóló eredményt értünk el, melyekről a podcastban is beszélgetünk. Aktuális információ, hogy elindítottuk a „Dunavirágzás” nyílt Facebook csoportot, melyben teret adunk a dunavirág rajzással kapcsolatos hírek és ismeretek közzétételének. Ezek hozzájárulhatnak ahhoz, hogy mind többen élhessék át a dunavirág rajzások csodáját, de akár még tudományos szempontból is hasznos ismeretekkel is szolgálhatnak. Ezért minden érdeklődőt arra bíztatunk, hogy csatlakozzon hozzánk.

A beszélgetés résztvevői:

Dr. Kriska György, az MTA doktora

Takács Ádám szerkesztő-riporter