Az utóbbi évtizedekben az ökológiai kutatásokban egyre nagyobb jelentőséget tulajdonítanak a természettel együtt élő, a helyi ökoszisztéma-szolgáltatásokat használó szakemberek ökológiai tudásának. A tudósok a kutatások előrehaladtával csak az utóbbi évtizedben ismerték fel, hogy a halászok ökológiai tudásához hasonlóan a szabadidős horgászok helyi ökológiai ismeretei is világszerte hozzájárulhatnak a vizes élőhelyek megőrzéséhez és az azokon végzett tudományos kutatásokhoz. Magyarországon a regisztrált horgászok száma nemrég átlépte az 1.000.000 főt, ennek megfelelően hazánkban is a horgászok az egyik legfőbb felhasználói a vizeinket érintő ökoszisztéma-szolgáltatásoknak. Az epizódban Lukács Balázs András és Löki Viktor a magyar horgászokkal kapcsolatos eddigi legfontosabb kutatásaikat összegzik, és bemutatják nemrég indult citizen science projektjüket, a Tudós Horgászt.

A projekt egy mobilalkalmazás és honlap segítségével közösségi adatgyűjtést kezdeményez nem kizárólagosan, de elsősorban magyar szabadidős horgászok bevonásával. Az adatgyűjtés egyik fő célja felmérni, milyen mértékben érintettek a hazai vizek az algavirágzással, a kutatók ennek segítségével szeretnék alaposabban megérteni, hogy az algavirágzás mikor, hol, és milyen tényezők együttállása esetén alakul ki. A projekt során ezen kívül a horgászok által potenciálisan megfigyelt, felszíni vizeink minőségéhez köthető, elsősorban száliens és/vagy adventív élőlények elterjedéséről is történik adatgyűjtés. A magyar horgászokat érintő párbeszéddel, a horgászok ökológiai tudásával a kutatócsoport 2020 óta foglalkozik; céljuk a jövőben is a horgászok ökológiai tudásának és percepcióinak az alaposabb megismerése, illetve hogy párbeszéd induljon el a horgászokkal a felszíni vizeinket érintő legfontosabb ökológiai kérdésekben.

A podcast résztvevői:

Dr. Lukács Balázs András, a HUN REN Vízi Ökológiai Intézet Vizes Élőhelyek Funkcionális Ökológiai Kutatócsoport vezetője

Dr. Löki Viktor, a HUN REN Vízi Ökológiai Intézet Vizes Élőhelyek Funkcionális Ökológiai Kutatócsoport tudományos munkatársa

Takács Ádám, szerkesztő-riporter

Utazást teszünk a városökológia izgalmas világába, ahol megtudhatjuk, hogyan hat az urbanizáció, az intenzív használat és az élettelen környezeti tényezők átalakítása a körülöttünk lévő élővilágra, és a településeink biodiverzitására. Betekinthetünk abba a Kárpát-medencére kiterjedő kutatásba is, amelyben több élőlénycsoportot vizsgálva a kutatók felmérték a biodiverzitást számos faluban. Szó esik arról, hogy milyen madarak és más különleges fajok jelenléte mutatja a települések jó ökológiai állapotát, és hogyan különbözik egymástól sokféleség szempontjából a falvak szegélye és központja. Az epizódban gyakorlati megoldásokat is említünk a fenntarthatóbb és biodiverzitásban gazdagabb környezetünk megvalósítására.

A podcast résztvevői:

Szitár Katalin PhD, tudományos munkatárs, Lendület Táj-, és Természetvédelmi Ökológiai Kutatócsoport

Lakatos Tamás, tudományos segédmunkatárs, Lendület Táj-, és Természetvédelmi Ökológiai Kutatócsoport

Takács Ádám, szerkesztő-riporter

A "stratégia" szóról először valószínűleg mindenkinek a háborús vagy gazdasági stratégiák, esetleg a stratégiai játékok jutnak eszébe. A növények nem szőnek terveket, nem játszanak játékokat, de miközben a túlélésért küzdenek ők is különböző stratégiákat követnek. Esetükben stratégiának a rendszeresen együtt előforduló tulajdonságokat nevezik. Ahogy egy jól megtervezett játékban, a növények közti versengésben sincs egyetlen, mindig nyerő stratégia. Éppen ennek – hogy nem lehet egyszerre mindenben legjobbnak lenni – köszönhető a növényvilág változatossága.

A beszélgetésben azt járjuk körül, hogy milyen tulajdonságokat érdemes megmérni, ha meg akarjuk érteni a növények alkalmazkodási stratégiáit, milyen korlátai vannak az alkalmazkodásnak és melyik környezetben melyik stratégia a sikeres.

A podcast résztvevői: Dr. Botta-Dukát Zoltán, az MTA doktora, a Durva-léptékű Vegetációökológiai Kutatócsoport vezetője

Takács Ádám - szerkesztő-riporter